Radioimmun terápia

Ma igen ígéretesnek tartott radioizotópos terápia-fajta, amelyet egyre szélesebb körben (colorectalis carcinoma, malignus lymphoma, stb.) alkalmaznak.

Elve nagyon hasonlít az immunszcintigráfiáéhoz, az antigén-antitest reakció specificitásán alapul:

• valamely tumor-antigén ellen (általában egérben) ellenanyagot termeltetnek,
• ezt klónozzák és in vitro monoklonális antitestet állítanak elő, majd azt terápiára alkalmas radioizotóppal megjelzik
• a kapott anyagot beadva (általában vénásan, a peritoneumba esetleg intraperitonealis infúzió formájában, ritkábban intratumoralisan)
• az megkeresi az adott fajta antigént tartalmazó tumort.

Terápiás célból a monoklonális antitestet béta-sugárzó radioizotóppal jelzik; leggyakrabban az alábbiakkal:

• Jód-131
• Lutécium-177
• Rénium-186
• Yttrium-90

Problémák:

• Csak olyan tumorok kezelhetők, amelyek antigén determinánsai ellen specifikus monoklonális antitest állítható elő
• A jelzett antitest viszonylag igen kis hányada kötődik a tumorszövethez
• Főként a tumor felületére hat
• Gyakran a beadott antitest - egérből származó fehérje-fragmentum - ellen antitest (HAMA, "human anti-mouse antibody") termelődik a betegben, így a kezelés nem ismételhető, mert a HAMA immunkomplexet képez a terápiás radiofarmakonnal.