EKG-vel kapuzott begyűjtés

Ha a szívkamra-fal mozgásáról szeretnénk képsort készíteni, ehhez egyetlen szívciklus leképezése nem elegendő, mert az 1 másodperc körüli ciklusidő alatt a szokásosan alkalmazott radioaktív anyagmennyiséggel csak nagyon kevés beütés gyűjthető be, a képek információ-szegények, zajosak. Az aktivitás jelentős növelésével pedig a sugárterhelés, és ezzel a vizsgálat kockázata megengedhetetlenül megnőne.

A megoldást az jelenti, hogy sok (néhány száz) szívciklusról veszünk fel képsort, és ezeket összeadjuk. Ily módon egy átlagos, reprezentatív szívciklust elemezhetünk. A szívciklus kezdetének az EKG R-hullámának időpontját használjuk, mivel az R-hullám nagy jelmérete és meredeksége miatt automatikusan is könnyen felismerhető.

Problémát jelent még, ha lényegesen különböző hosszúságú szívciklusokat összegzünk, ekkor ugyanis (különösen a képsor második felében) a falmozgás különböző fázisait átlagolnánk. Sajnos azt, hogy egy szívciklus normális hosszúságú-e, csak a ciklus végén dönthetjük el. A tényleges folyamat fontosabb lépései a következők:

1. A kívánt radiofarmakon beadása, az egyensúlyi eloszlás kivárása.
2. A beteg elhelyezése a kamera detektora alatt, EKG-elektródák felhelyezése, majd kivárás addig, míg a szívfrekvencia állandósul.
3. Az átlagos szívciklus-hossz megmérése.
4. Képsor rögzítése minden egyes szívciklusról (pl. 16-32 képre bontva), majd a ciklus végén ellenőrzés:

• ha a ciklushossz nem tért el egy általunk megadható (pl. 10 %-nál nagyobb) mértékben az átlagostól, akkor a képsort hozzáadjuk az eredmény-képsorhoz
• egyébként elhagyjuk ennek a ciklusnak az adatait, és a rákövetkezőkét is mindaddig, míg "jó" után újra "jó" szíciklust nem kapunk.

Ezt a technikát mind planáris, mind tomográfiás vizsgálatokhoz alkalmazhatjuk, ld.:

• kapuzott planáris vizsgálat
• kapuzott SPECT.